Rengeteg kérdés van, ami felmerül az emberek fejében, ha lázcsillapításról van szó.
Kérdéses, hogy egyáltalán minden esetben szükséges-e foglalkozni vele, tehát van-e esetleg olyan, amikor nem feltétlenül szükséges csillapítani a lázat.
Gyakori kérdésnek számít az is, hogy miért nem szabad a gyerekeknek azt a lázcsillapítót adni, amit a felnőttek szednek.
De azt is érdemes tisztázni, hogy a különböző betegségben szenvedők milyen lázcsillapítót szedhetnek, illetve hogy gond lehet-e abból, ha valaki a recept nélküli gyógyszereket, amiket megfázásra szed, túladagolja.
A normál testhőmérséklet általánosságban véve 36 és 37 fok közé tehető, természetesen ez sok mindentől is függ.
Nőknél például a menzesz idejében kicsit magasabb lehet a testhő, mint amúgy, illetve fokozott testmozgás, illetve izommunka eredménye is lehet az enyhén megnövekedett testhő.
Testünkben a hőszabályozás központja a hipotalamusz, vagyis nevezhetnénk akár termosztátnak is, hiszen funkciójában véve hasonlóképpen működnek.
Vagyis amikor nő a testhő, akkor a hőleadás is megindul egyúttal, ezért van az, hogy izzadunk láz esetén.
Viszont ha csökken a testhőmérséklet, akkor a hőtermelés indul be a szervezetünkben, ilyenkor pedig didergünk, vacogunk.
Tudom, ez nem hangzik valami jól, azonban azzal érdemes tisztában lenned, hogy a láz igazából a szervezetünknek a védekezéséhez járul hozzá.
Ami azt jelenti, hogy a szervezetünkben olyan vegyületek szabadulnak fel, amikor lázasok vagyunk, amik a hőszabályzó központot magasabb hőmérsékletre állítják.
Ez jót jelent, ugyanis a magas hőmérséklet egyáltalán nem kedvező a kórokozók számára, illetve nem utolsó sorban azt is jelenti, hogy ilyenkor a szervezetünk felveszi a harcot a baktériumokkal és vírusokkal szemben.
38 foknál már érdemes elkezdeni a lázcsillapítást, de azoknál, akik komolyabb betegségekben szenvednek, már 37,5 - 37,8 fok körül cselekedni kell, mert a lázzal járó oxigénigény megnő, viszont ez a szív-és érrendszeri betegségeknél komoly problémákat okozhat, ha valaki nem veszi komolyan a testhőmérsékletének megemelkedését.
Viszont hőemelkedésnél normál esetben nem mindig érdemes beavatkozni, bőven elég, ha a beteg bő folyadékbevitel mellett ágyban maradt és pihen egy kicsit.
Hangsúlyozom, nagyon fontos a folyadékbevitel, erre akkor is oda kell figyelni, ha az ember nem beteg, nem lázas.
Viszont láz esetén még fontosabb erre odafigyelni, különösképpen az időseknél és gyerekeknél.
Felnőtteknek napi 2,5 - 3 liter javasolt, gyermekeknél 1,5 liter minimum!
És ha már a gyerekeknél tartunk, akkor beszéljünk arról is, milyen készítményeket nem lehet adni nekik, tehát ezek számukra tiltólistásak.
Legismertebb gyógyszer erre a célra az aszpirin, azonban szalicilsavat tartalmaz.
Ez lázcsillapításra és fájdalomcsillapításra tökéletes, de felnőttek számára.
Gyerekek esetében viszont egyáltalán nem alkalmazható, mert náluk komoly mellékhatásokat okozhat, főleg azoknál, akik bárányhimlősök.
Ez az úgynevezett REYER szindróma, ami súlyos májkárosodást, sőt, akár halált is jelenthet a számukra, ezért semmiképpen nem szabad kisgyerekeknél aszpirint alkalmazni.
Ugyan ez a kórkép elég ritka, viszont akkor is nagyon súlyosnak számít, gyulladást okoz az agyban, és a májat is nagyon károsítja, éppen ezért 12 éven aluli gyermekek számára semmiképpen se adjuk ezt a gyógyszert.
A másik, amire szintén figyelni kell, az a paracetamol, ugyanis a lázra hatással van, viszont allergiás reakciókat válthat ki, ha valaki a benne levő hatóanyagokra akár csak egy kicsit is érzékeny.
Érdemes néhány vényköteles készítményről is beszélni, ilyen példának okáért az Algopyrin is.
Korábban ez vény nélküli volt, viszont ez az idők alatt megváltozott, mégpedig azért, mert agranulocitózist okozhat, másképp fogalmazva lecsökkenti a fehérvérsejtszámot.
A szalicilsavval ellentétben, itt a lázcsillapítás nem jár izzadással.
Az ibuprofén gyulladáscsökkentő is egyben, ezért olyan közkedvelt, viszont, aki gyomor-és bélrendszeri panaszokkal küzd, az ne alkalmazza.
Ezeken kívül számos más hatóanyag, illetve készítmény van a piacon, ami hasznos lehet lázcsillapításra.
Ezek között rengeteg olyan van, ami nem vényköteles, de komolyabb betegségek esetén az orvos vényköteles gyógyszert is felírhat.
Ha vény nélküli készítményt választasz lázcsillapításhoz, jobb, ha előtte kikéred a gyógyszertáros véleményét.
Mondd el neki a panaszaid, hogy pontosan miről van szó, mikor jelentkezett a láz, milyen magas lázad volt, van-e más egyéb tüneted, mióta tart a betegség és még sorolhatnám.
Ennek tudatában pedig a gyógyszerész a legmegfelelőbb készítményt fogja ajánlani neked, érdemes megfogadni a tanácsát!